Miért fontos párologtatni?

Optimális páratartalom a lakásban

Gyakran tapasztaljuk, hogy télen, a fűtött szobában igen száraz a levegő. A hőmérséklet és a páratartalom optimális értéken tartásával lényegében fűtési energiát is megtakaríthatunk. Ha például 21°C hőmérsékletű szobánkban fázunk, mielőtt a fűtőtest szabályzóját feljebb tekerjük, próbáljuk a páratartalmat növelni, hőérzetünk biztosan javulni fog.

Végletek és ártalmak- túl száraz levegő

Télen a fűtött helyiségekben azért alakul ki túl száraz klíma, mert a meleg levegő láthatatlan gőz formájában több nedvességet vesz fel, mint a hideg.

Az ember a levegőnek e telitettséghez viszonyított, százalékban kimutatható páratartalmára érzékeny, nem pedig az abszolút gramm per köbméter (g/m3) páratartalomra, ami nem változik a hőmérséklettel.

A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.

Míg 0°C és 100 százalék relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1 m3 levegőben, 20°C és 100 % relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.

Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.

Ez már nagyon alacsony páratartalom, ilyenkor száraz a levegő.

A száraz levegő kedvezőtlen hatásai

A 30% alatti páratartalom esetén azt mondhatjuk, hogy kevés a levegő nedvességtartalma, száraz a levegő. Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okozhat. A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és a műtárgyaknak is kedvezőtlen lehet.

Ezt szünteti meg a megfelelő párásítás. Orvosi vizsgálatok bizonyították a megfelelően "nedves" levegő hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében is.

Párologtatás a szobában

A száraz levegő ellensúlyozására régi bevált módszer vizes ruhák vagy radiátorra akasztható cserépedényből párologtatás a szobában. Az ilyen jellegű párologtató hatásfoka sokszor kétes.

Ha biztosra akar menni, akkor használjon szobai párásító készüléket. Az elektromos párásító választásánál fontos a párásítási teljesítményre -azaz az óránkénti párakibocsátási képességre is figyelni, illetve arra is, hogy mérje és szabályozza a páratartalmat.

Ha magas a páratartalom

A kívánatos magasabb páratartalomnál - a bőr mérsékeltebb kipárolgása miatt - az ember melegebbnek érzi a levegőt, így nem kell túlfűteni a lakást, vagyis hasonló hőérzet kevesebb fűtési energiával érhető el.

Magasabb páratartalomnál a ruhák és tárgyak elektrosztatikus feltöltődése is mérséklődik.

Ugyanakkor persze ez a másik véglet is ártalmas, mert a 60 százalék fölötti túlpárásítás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti.

Klímaberendezés használata mellett is inkább párásítási igény

Itt jegyezzük meg, hogy a nyári klimatizálás (a légkondicionálók használata) a mi éghajlatunkon szintén az egészségesnél alacsonyabb páratartalmat eredményez, amit még az igen drága klímaberendezések sem kompenzálnak. Tehát még nyáron, klimaberendezés használata mellett is szükséges lehet a párásítás. Így ne csak a klímaberendezésről gondoskodjon, hanem a páraszabályzós párásító beszerzéséről is!

Válasszon olyan BONECO páraszabályzós párásító készüléket, melyek maguktól kikapcsolnak, ha túl magas a páratartalom.